Verbális kakukktojások, kivételek

A verbális intelligencia feladatai között az egyik leggyakoribbak a "kakukktojás" típusú feladatok. Ezeknél a feladványoknál több szó, vagy kifejezés közül kell az oda nem illőt kiválasztani. Ezek a feladatok az általános műveltségre épülnek, megoldásukhoz elengedhetetlen az alapvető tájékozottság, rendszerezőképesség és a lényeglátás. 
Nem kell speciális kérdésekre gondolnunk, elég az általános iskolában szerzett tudásunkra és a mindennapi életben is szükséges ismeretekre alapozni a helyes válaszokhoz. 
Ebből a kérdéstípusból is többféle nehézségű létezik. A legegyszerűbb, amikor valamilyen nagy gyűjtőfogalomhoz tartozó szavakat kell csoportosítanunk.

Melyik szó nem illik a felsoroltak közé? 

BANÁN, NARANCS, KÖRTE, MANDARIN, CITROM 

Látható, hogy a felsorolásban gyümölcsnevek szerepelnek, jórészt Magyarországon nem termő, déligyümölcsök. Kivétel a "körte" amely itthon is terem. Tehát a megfejtés az KÖRTE lesz, hiszen a felsoroltak közül egyedül az nem déligyümölcs. Persze az is lehetne a válasz, hogy a "banán", mert az nem gömbölyded alakú, vagy a "citrom", mert az kimondottan savanyú, de belátható, hogy a termőhely alapján történő csoportosítás inkább mondható elsődlegesnek, mint az alak, vagy az ízvilág szerinti. 
Az ilyen feladatoknál mindig a legjellemzőbb, legerősebbnek mondható tulajdonságokat kell figyelembe venni. Az alábbiakban ilyen egyszerű feladatok megoldásával próbálkozhatunk. Az indításhoz kattintson a "Kérdés" gombra!


Melyik szó nem illik a többi közé?

A nehezebb feladatok megoldásához, már szükségünk lehet földrajzi, irodalmi, művészettörténeti és más egyéb ismeretekre is. Próbáljuk meghatározni a szavak jelentését, majd valamilyen kézenfekvő azonosságot keresni bennük. 

Melyik szó nem illik a felsoroltak közé? 

BEREGSZÁSZ, MUNKÁCS, KOLOZSVÁR, FÜZESABONY, NAGYVÁRAD 

A fenti példában városneveket láthatunk. Minden városnak magyar neve van, de ha belegondolunk ezeknek a városoknak a többsége már nem a mai Magyarország területén található. Kivétel FÜZESABONY, amely ma is Magyarország közigazgatásához tartozik. Tehát a megoldás FÜZESABONY. A következőkben ehhez hasonló nehézségi fokú feladatokat oldhatunk meg.

Melyik szó nem illik a többi közé?

Talán a legnehezebbek azok a feladatok, amelyekben első ránézésre semmilyen összefüggést sem találunk a szavak jelentése között. Ezekben az esetekben nem biztos, hogy a jelentésben kell közös pontot keresnünk, érdemes magukat a szavakat megvizsgálnunk. 

Melyik szó nem illik a felsoroltak közé? 

KOMOR, ORMOK, ROMOK, KOROM, MOROG 

Ha a szavak jelentését nézzük, nincs sok összefüggés az egyes kifejezések között. Az viszont első ránézésre feltűnő, hogy nagyon hasonló hangzásúak, egyformán öt betűsek és szinte ugyanazokból a hangokból állnak. Ha jobban megvizsgáljuk akkor láthatjuk, hogy a KOMOR az ORMOK a ROMOK és a KOROM szavak pontosan ugyanazokból a betűkből állnak, azaz anagrammák. Az anagramma egy értelmes szó betűinek felcserélésével létrehozott másik értelmes kifejezés. (Külön bejegyzésben olvashatunk az anagrammákra épülő feladatokról.) Kivétel a MOROG, ahol a K betűt egy G váltja fel. Tehát a "kakukktojás" a MOROG szó lesz, mert az nem ugyanabból az öt betűből áll mint a többi! Természetesen ennél a nehézségi foknál is vannak olyan feladatok, ahol már meglévő ismereteinket kell használni, csak sokkal árnyaltabban kell csoportosítanunk, rendszereznünk.

Melyik szó nem illik a többi közé?

Halmazok, számkörök

Az intelligencia tesztek matematikai iq-t vizsgáló rézeinek kitöltésekor, majdnem mindig találkozhatunk számhalmaz típusú kérdésekkel.
A halmaz típusú feladatoknál számok csoportjából kell kiválasztanunk az oda nem illőt, vagy megmondani milyen szám tartozhatna még az adott csoporthoz.
A számsorokkal ellentétben, ebben az esetben a számok sorrendjének egyáltalán nincs jelentősége és ezt általában jellegzetes halmaz ábra, vagy a véletlenszerű elrendezés is mutatja.


Az ilyen feladattípusoknál a kérdés a következő jellegű lehet.
Milyen szám illik a látottak közé?
Melyik szám tartozhat a látottakhoz?

A számokat rengeteg matematikai összefüggés, vagy tulajdonság alapján csoportosíthatjuk halmazokba. Mint a matematikai intelligenciát vizsgáló többi feladattípusban itt sem kell bonyolult szabályokra gondolnunk, többségében nagyon egyszerű matematikai kapcsolat van a látható számok közt.


Gyakori azonosság a halmaz elemei között az oszthatóság. Ennek tipikus esete a páros/páratlan számok, amikor a halmaz elemei 2-vel oszthatók.
Vagyis a halmazban csak páros számokat látunk, és a felkínált megoldások között is van páros szám. Természetesen lehet fordítva is: a halmaz csak páratlan számokat tartalmazhat, és ennek megfelelően kell kiegészíteni.
Az alábbi feladat erre mutat példát.
Sok esetben valamely más számmal való oszthatóság alkalmazható szabályként, de szinte minden esetben könnyen kiszámolható, egész számokkal történő műveletekről van szó. Például a halmazban található számok 5, 30, 15, 90, 45, amelyek mindegyike osztható 5-el. Az alábbi feladatban ilyen típusú példát próbálhatunk megoldani.

A következő gyakran előforduló lehetőség, inkább a nem-oszthatósággal van kapcsolatban. A prímszámokat tartalmazó halmazokról van szó. A prímszámok csak 1-el és önmagukkal oszthatók. Ilyen számok pl. 3, 5, 7, 11, 13, 17, 19.  A prímek az 1,3,7,9 számjegyekre szoktak végződni. Ha egy halmazban csak ilyen végződésű számokat látunk, akkor érdemes megvizsgálni a prímszámok lehetőségét. Az alábbiakban egy prímszámokra épülő halmazt láthatunk.

Általában egyszerű matematikai összefüggés köti össze a halmazban található számokat, de vannak esetek, amikor más kapcsolatot kell keresnünk. Van amikor maguk a számok, pontosabban egy-egy szám egyes számjegyeinek kapcsolata tartalmazza a megoldást. 
Ilyen lehet például, amikor olyan számok kerülnek egymás mellé, ahol a számjegyek oszthatók egymással. Ez lehet a 42, ahol 4/2 az 2, vagy 93 amikor 9/3 az 3, esetleg 84 ahol 8/4 az 2. Olyan eset is lehetséges, ahol a számokat egymás után balról jobbra kivonva 0-át kapunk. Például 954 az 9-5-4 az 0, vagy 651 az 6-5-1 az 0, vagy 734 az 7-3-4 az 0, a lehetőségek száma végtelen. A következő példában szereplő elemeket valamilyen a fentiekhez hasonló szabály alapján képeztük. Néha az is előfordul, hogy valamilyen egyszerű, látványos matematikai sorozat elemei kerülnek a halmazba. Az ilyen feladatok megoldásával kapcsolatosan a blog Sorozatok bejegyzéseiben találunk példákat.

Anagrammák

A verbális (szóbeli) intelligencia feladatok közt gyakoriak az anagrammák. Az anagramma olyan nyelvi játék, fejtörő, ahol egy adott szó, vagy szöveg betűinek sorrendjét megváltoztatva ismét értelmes szöveget kapunk. Az alábbiakban egy egyszerű anagrammát láthatunk.

  KAPU --  KUPA

Mint látható a KAPU szó betűiből pontosan kirakható a KUPA szó. 

Van olyan, hogy egy szó betűiből akár több másik is összeállítható. 

KERET --  RETEK --  TEKER

A KERET szó betűinek átrendezésével kirakhatók a RETEK és a TEKER szavak is. 

Az anagrammák megfejtéséhez nem lehet univerzális kulcsot adni. Mint minden olyan problémánál amely a nyelvi intelligenciát veszi igénybe, itt is különösen sokat számít a szókincs. A hosszabb, nehezebb anagrammákhoz gyakran adnak segítséget oly módon, hogy utalnak arra a kifejezésre melyet össze kell raknunk.

A kiinduló szöveg
ÉDES KÉK SZER

segítség a megfejtéshez: "szorult helyzet"

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

A következő feladatban egyszerűen megfejthető anagrammákat fogunk látni. Az egyes szavakhoz segítséget is adunk, így még könnyebb rájönni a megoldásra. Jó alkalom, hogy egy kicsit gyakoroljunk, "ráállítsuk" az agyunkat az anagrammák megoldására. Fontos, hogy ne felejtsük el, a betűk tetszés szerint keveredhetnek, tehát egy TY, vagy SZ hang, a megoldásban lehet, hogy önálló T és Y, vagy S és Z lesz, esetleg az Y egy N mellett NY hangot alkothat.

Kiinduló szöveg

LAKÓ

segítség a megfejtéshez:

szénsavas ital

_ _ _ _

A következőkben, még mindig egyszerűbb anagrammákat kell megoldanunk, de most segítség nélkül próbálhatjuk meg kitalálni a helyes megfejtést. Ez már jóval nehezebb lesz az előző feladatnál. Ne keseredjünk el, ha nem mindig sikerül, az iq tesztekben szinte minden esetben kapunk segítséget - utalás formájában - az ilyen típusú feladatokhoz.

Kiinduló szöveg

NÁLAM

_ _ _ _ _

Az alábbiakban a tesztek szóbeli intelligenciát vizsgáló részeinek megfelelő "erősségű" anagrammákat oldhatunk meg. Ezek hosszabbak, mint az előző két esetben kapott szavak és gyakran több részből állnak. Van viszont hozzájuk egy-egy meghatározás, amely sokat segíthet a megoldásban. Éles iq teszt kitöltésekor nagyjából ilyen feladatokkal találkozhatunk.

Kiinduló szöveg

KÉTES TŐKE

segítség a megfejtéshez:

magyar hegycsúcs

_ _ _ _ _ _ _ _ _

Sorozatok

Intelligensebb nem leszel, de feladatokat jobban megoldhatod!

Ebben a postban az intelligencia tesztekben előforduló legegyszerűbb számsorozat-típusokat mutatjuk be. Ez a feladattípus szinte minden iq tesztben felbukkan és a numerikus, vagy matematikai intelligencia vizsgálatára használják. Az mindenképpen elmondható, hogy a számsorozatos feladatok szinte mindig valamilyen egyszerű általános iskolai matematikai tudást feltételező műveletekkel - összeadás, kivonás, szorzás, osztás egész eredménnyel - megoldhatók. A feladatok nem azt tesztelik, hogy milyen jó és gyors matematikusok vagyunk, hanem azt, hogy észrevesszük-e a számok közti összefüggéseket.

Ha a feladat számsor jellegű az abból is kiderül, hogy a tesztben

- milyen szám következhet? 

- mi a következő szám? 

- mi kerülhet a sor végére? 

típusú kérdést tesznek fel. 

Ha viszont a kérdés 

- melyik szám hasonló a látottakhoz? 

- melyik szám illik a többi közé? 

akkor nagy valószínűséggel inkább halmaz, vagy számtér jellegű a feladat. 

A leggyakoribb feladattípus a növekvő sorozat. Ez gyakran hagyományos számtani sorozat, ahol az elemek közti különbség állandó, vagyis a következő számot úgy kaphatjuk meg, hogy az előtte állóhoz hozzáadunk egy adott értéket.

3,   7,   11,   15,   ?

Mindegyik elem 4-el nagyobb az előzőnél, tehát a kérdőjel helyére 15+4 azaz 19 kerül.

Előfordulhat, hogy nagyobb számokból áll a sorozat, így első ránézésre bonyolultabbnak tűnik. Ekkor sem kell megijedni, ha a számok egyenletesen növekvőnek, vagy csökkenőnek látszanak, érdemes megnézni, hogy azonos-e a különbség közöttük.

A következő feladat a növekvő sorozatokra mutat példát. 

 

Természetesen lehet csökkenő is a sorozat, ekkor az egyes elemek az előzőhöz képest azonos értékkel csökkennek.

12,    10,    8,    6,    ?

A sorozat minden eleme 2-vel kisebb mint az előző, 12-2 az 10, 10-2 az 8, 8-2 az 6, így a kérdőjel helyére 6-2 azaz 4 kerül.


Az alábbiakban egyszerű csökkenő sorozattal találkozhatunk.

Van olyan, hogy a számsor elemeinek különbsége nem azonos. Gyakran találkozhatunk olyan esettel, ahol egyre többet adnak hozzá (vagy vesznek el) a következő elemhez.

5,    6,    8,    11,    15

A fenti példában mindig eggyel többet adunk a következő elemhez. 

Így 5+1 az 6, majd 6+2 az 8, illetve 8+3 az 11, és 11+4 az 15.  Ha egy számsorozat elemei között nem azonos a különbség, akkor érdemes megnézni, hogy a különbségek hogyan változnak.

Az alábbi feladatban  ilyen típusú számsorral találkozhatunk:

A tesztekben gyakoriak az olyan sorozatok is, ahol az előző két elem összege adja meg a következő elemet.

2,    4,    6,    10,    16

Vagyis 2+4 az 6, majd 4+6 az 10 és 6+10 az 16.

Ritkábban fordul elő az ún. mértani sorozat. Ennél a sorozatnál a szomszédos elemek hányadosa állandó, vagyis ha bármely két szomszédos elemet elosztjuk egymással akkor ugyanazt az értéket kapjuk, ezt számot a sorozat kvóciensének hívják. 

2, 6, 18, 54 

A fenti sorozat egy mértani sorozat, ahol 2x3 az 6, továbbá 6x3 az 18 és 3x18 az 54. Tehát az egyes elemeket úgy kaptuk meg, hogy az előző elemet megszoroztuk 3-al. Ha meg kellene mondanunk mi lesz a sorozat következő eleme, akkor az 54x3 azaz 162. Az alábbi példa néhány mértani sorozatos feladatot mutat. 

   

Természetesen sok más módon is képeznek tesztfeladatokat, de a fentiek a leggyakoribbak.

Tehát, ha számsorozatos példát látunk az intelligencia tesztben, elsősorban az alábbiakat vizsgáljuk meg:

• milyen értékkel növekszik/csökken a sorozat
• ha a növekedés nem egyforma, nincs-e valamilyen szabály a különbségben
  (pl. mindig eggyel többet adunk hozzá)
• látványosan egyre nagyobb értékkel növekvő sorozatoknál, lehet hogy valamilyen szorzót használnak a következő elem kiszámítására, vagy össze kell adni az előző két elemet